Ami tegnap m�g csak m�szaki siker volt, az m�ra m�r tudom�nyos diadal - �gy nyilatkozott az Eur�pa �r�gyn�ks�g egyik illet�kese, miut�n a Huygens �rszonda lesz�llt a Tit�non, �s adatokat k�ld�tt a F�ldre. A kutat� elmondta, hogy a lesz�ll�egys�g f�nyk�peket is tov�bb�tott a F�ldre a Tit�n felsz�n�r�l, amely eddig �ppen a s�r� l�gk�r miatt l�thatatlan volt a tud�sok sz�m�ra.

"Ezek a k�pek k�l�nb�z� magass�gokb�l k�sz�ltek. Az els� 16 kilom�teres magass�gb�l, ez�rt egy k�ppont h�sz m�ternek felel meg. Azt hiszem teljesen vil�gos, hogy az itt l�that� dolgok nagyon hasonl�tanak egy elvezet� csatorn�ra" - mondta el Martin Tomasko, kutat�svezet�.

A tud�sok nem z�rj�k ki, hogy a Tit�n felsz�n�n annak ellen�re kialakulhattak az �let kezdetleges form�i, hogy az �gitesten borzaszt� hideg van, az �tlagh�m�rs�klet m�nusz 180 fok. Ilyen k�r�lm�nyek k�z�tt term�szetesen nem l�tezhet foly�kony halmaz�llapot� v�z; elk�pzelhet� viszont, hogy met�n- vagy et�n-�ce�nok, esetleg tavak tal�lhat�k a Tit�non. A Huygens k�pei k�z�l n�h�ny m�r az interneten is megtekinthet�. A Huygens �rszonda annak a holland tud�snak a nev�t viseli, aki 1655-ben felfedezte a Szaturnusz legnagyobb holdj�t.